Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Isten ismerete

 I. Isten ismeretére nézve:

 

Az iszlám tanai így idézik Mohamedet: „A teremtésnél fogta isten a földgöröngyöt, kettéosztotta, az egyik felét a pokolra vetette és így szólt: ‘Ez mehet felőlem az örök tűzre.’ A másikat a mennybe vetette, és így szólt: ‘Ez mehet a paradicsomba felőlem.’” Mohamed istene önkényeskedő, despota-isten. Mohamed istenét Allah-nak hívják. Allah nem enged szabadságot az embernek, nem is engedhet, mert az ember szabadsága korlátozná isteni szabadságát és mindenhatóságát, ami megengedhetetlen. Ezért Mohamed istenről szóló tanítása szorosan össze van kapcsolva a predesztinációval. A kettős eleve-elrendelés tana - amely vagy üdvösségre, vagy kárhozatra rendeli az embert. Allah pedig zsarnok isten. 
     Az ember életében mindent Allah végez el: gazdagságot, szegénységet, örömet és szenvedést ő ad, de még a bűnt is. Így szól a Korán, melyről Mohamed azt állítja, hogy Gábriel arkangyal diktálta neki, a 4,90 versben: „Ha Allah tévútra vezet téged, nem találod meg a helyes utat, akárhogy igyekszel is.” Az iszlám teológiájában olvassuk: „Allah megsemmisítheti és újrateremtheti a világot, ha akarja. Halottakat támaszthat, köveket szóra, fákat járásra bírhat, eget és földet megsemmisíthet, és újra teremthet.”

Jaj nekünk, szegény embereknek, ha Isten ezen képességeihez nem járul hozzá a szeretet. Éppen ez az, ami Mohamednél hiányzik, és az egész iszlámban is. Nem véletlen, hogy Allah-hal kapcsolatban soha nem használják az „atya” és „szeretet” szavakat, noha az „irgalmas, könyörülő” szavak nem ismeretlenek. Ezek azonban nem Allah atyai szeretetét fejezik ki, mert ilyen nincs, hanem csak a könyörületre irányuló emberi vágyat. Mert Allah könyörülhet, ha akar, vagy nem könyörül, ha nem akar. Hogy mennyire nem ismerik Allah lényében az irgalmat, mint lényeges vonást, kiderül a Korán 19. szurája 94. verséből: „Égen és földön senki nem közelíthet másként az irgalmashoz, csak, mint rabszolga.” A szeretet evangéliuma valóban ismeretlen Mohamednél. Nyoma sincs benne az igaz, szívből jövő könyörületnek. Még „irgalma” is hatalmából és nem szeretetéből következik. Ilyen Allah. Az iszlám szó alávettetést jelent. Ez az egész mohamedanizmus jellemzője. Allahnak legvégsőkig fokozott mindenhatóságából következik az iszlámra jellemző, hírhedt fatalizmus.

     Mohamed dühösen támadta Jézus Krisztus istenfiúságát. Szerinte Jézus istenfiúsága összeegyeztethetetlen a monoteizmussal. Mivel Mohamed a maga primitív gondolkodásmódja szerint az istenfiúságot nem szellemi, hanem érzéki értelemben vette, Jézus istenfiúságánál is emberi értelemben vett fizikai nemző folyamatra gondolt. Pedig Ő a szavával hozta létre a világot, és ez a Szó: Ige: Logosz: a Messiás, aki késöbb testben megszületett Betlehemben. YHWH a Lelke által Volt egységben Jézussal, és most a Lelke által van közösségben az emberrel, és munkálkodik szívünkben és lelkiismeretünkben. Csak Jézus Krisztusban ismerjük meg igazán, kicsoda Isten, és Ő az Út YHWH-hoz.      Mivel Mohamed mindezt nem látta meg, ezért túlhajtott monoteizmusa visszaesést jelent a Jézus előtti időkbe, noha Jézus után 600 évvel élt és munkálkodott.

j.-arckep.jpg

 Mennyire egészen más Isten ismerete Jézus Krisztusnál

A vallásoknak csak sejtéseik vannak Istenről, Jézus Krisztusnak ismerete. Mert Ő több, mint ember, ezért át tudta törni a sűrű fátylat, amely mögött a nagy Titok rejtőzik, akit YHWH-nak nevezünk. Jézus Krisztustól és csak Tőle tudjuk, hogy ez az „örök törvény” személyiség, akarat, irányító, mindenható és mégis jóságos Atya, Aki maga a Szeretet. Isten szeretet, ez Isten önkijelentése. Éppen ez a szeretet indította az Atyát arra, hogy elküldje Fiát, hogy Önmagát Benne maradéktalanul kinyilatkoztassa, és hogy az Ő kereszten való tökéletes áldozatával minket megváltson. 
     Másrészt Jézustól tudjuk, hogy Isten szeretetét nem tekinthetjük lágyszívű tehetetlenségnek. Ez világosan látszik a Golgota keresztjén, mert ott Jézus elégtételt szerző áldozata Isten igazságának tesz eleget. 
     Isten személye iránti kérdésünkre csak olyan valakitől kaphatunk érvényes választ, aki ember ugyan, hogy velünk emberi nyelven beszélhessen, egyúttal azonban több mint ember. Emberfia, de ugyanakkor Isten Igéje is. Ez pedig nem más, mint Jézus Krisztus. Ha valaki kétségtelen bizonyossággal meg tudja mondani, ki Isten, Jézus válasza az illetékes minden más válasszal szemben. Sőt, nemcsak hogy illetékes, hanem mivel az Ő válasza kijelentés jellegű, messze felülmúl minden pusztán emberi választ.